Lelkipásztorunk bemutatkozása

Bemutatkozás:

zila-pter_003 Egy albertirsai öt gyermekes református család negyedik gyermekeként születtem meg. Már kisgyermek koromban megtapasztalhattam Isten hatalmát, amikor egy nehéz műtét után visszaadott szeretteimnek.
Édesapám az Albertirsai Református Egyházközség gondnoka volt, Édesanyám pedig a gyermekek között szolgált. Mindketten az ébredési időkben ismerték meg Jézus Krisztust, mint személyes megváltójukat, s ebben az istenfélelemben neveltek bennünket.
Az általános iskola után először a kelmefestő-, és vegytisztító szakmát tanultam ki, majd 3 évig Édesapám mellett kádárként dolgoztam. Nyugdíjba menetele után 3 évig kisiparosként vittem tovább a műhelyt. Ez alatt az idő alatt érettségiztem is, és ebből a szakmából is szakmunkásvizsgáztam.
16 évesen értettem meg azt, hogy nem volt elég a testi születésem, de a gyógyíthatatlannak látszó betegségből való visszatérésem sem, Istentől való új életre van szükségem. Ekkor kezdte meg átformálni Isten az értékrendemet, s lett egyre fontosabb az Ő Igéje, akarata.  Ennek következtében kértek fel először gyermek, majd ifjúsági heteken való szolgálatra.
23 éves koromra juttatott el Isten arra, hogy teljesen odaszánva az életemet, teológiára menjek, és tovább adjam mind azt, amit kaptam, és azóta is kapok.

1987-ben Válra kerültem, ahol 8 évig szolgálhattam. Ez alatt az idő alatt kötöttem házasságot feleségemmel Kerti Máriával - aki óvónő -, majd megszülethetett két fiunk: Gábor és János, valamint kislányunk Teodóra. Jó volt átélni, hogy a külső építkezés mellett a gyülekezeti közösség is épülhetett.
1995-ben a Fóti Református Egyházközség lelkészi állása ürült meg - miután Végh Tamást megválasztották a Városligeti-fasori gyülekezetbe. 9 évet dolgozhattunk ott, s megélhettük közben azt a csodát, hogy az ébredés folytatódott, sőt folytatódik, mind a mai napig. Fóton a feladataink közé tartozott - sok minden mellett - az iskola gondjainak terhe, valamint '98-ban a református óvoda szervezése, indítása, működtetése ("Száz Juhocska" Református Óvoda).
2004-ben engedve a Hajdúböszörmény-Kálvin téri gyülekezet hívásának ott munkálkodtam tovább. Ott egy óvódaépítési pályázatba csöppenve - Isten különleges kegyelmét tapasztalva -, megépülhetett, s beindulhatott a "Jó Pásztor" Református Óvóda. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a gyülekezetben többen felismerhették az Ige megújító, megerősítő kegyelmét.
2009-ben a nyugdíjba ment Sipos Ete Álmos helyére hívott meg a Nagyvárad téri gyülekezet Presbitériuma, s azóta igyekszem betölteni ezt a nem könnyű feladatkört.

Azonban  - John Stottal együtt - "Hiszek az igehirdetésben", abban, hogy Istennek továbbra is fontos ez a gyülekezet, és ad Igét, amely engem is, és rajtam keresztül az igehallgatót is megszólítja. Célunk, hogy továbbra is egy erős, Szentírásra, református hitvallásainkra épülő - családias, bensőséges gyülekezet épülhessen, ahová jó betérni, ahol szeretettel fogadnak bárkit, és segítenek a lelki megújulásban, megerősödésben.

Zila Péter
lelkipásztor